A Bács-Kiskun Megyei önkormányzat Közművelődési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézetének stratégiai terve

 

 

Tartalomjegyzék:

 

1. Előszó

2. Rövid összefoglaló, helyzetelemzés

3. Az átfogó cél meghatározás

4. Célkitűzések, stratégiák, cselekvési lépések

5. Teljesítménymutatók, eredmények

6. Pénzügyi megfontolások, fejlesztések

7. Statisztikai mellékletek

 

 

 

 

Előszó

 

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közművelődési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézete ( továbbiakban közművelődési intézet )1999-ben alakult, 5 fő engedélyezett létszámmal, a vonatkozó szaktörvények által meghatározott kötelező feladatok ellátására. Az eltelt 8 esztendő alatt jelentős változások történtek a közművelődési intézet hatókörében működő, a társadalmi környezetben, és az intézmény életében is. A megye helyzetének közművelődési szemléletű elemzését a társadalmi környezet bemutatását a „helyzetelemzés” részben tárgyaljuk. Az intézmény helyzetében, struktúrájában történt változásokról röviden itt szólunk néhány szót.

A közművelődési intézmény a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézettől vette át a tevékenységi körébe tartozó feladatot. Részben önálló gazdálkodású intézményként az 1997. évi CXL. törvény 86.§-a szerint meghatározott, a Megyei Közgyűlés 8/1999. (VI.30.) Kgy. számú rendeletével aktualizált és helyzetre szabott dokumentumok által , valamint a 17/2000. (II.11.) sz. „Bács-Kiskun megye Kulturális Koncepciója” iránymutatása szerint határozza meg és végzi feladatait . Az említett dokumentumok mellett, az intézmény Alapító Okirata, Szervezeti és Működési Szabályzata és Stratégiai tervezete figyelembe vételével történik a tevékenység szervezése.

 

Az intézmény tárgyi eszközállománya, ellátottsága az induláskor a minimális működéshez volt elegendő, nem érte el a 250 e/Ft-ot. A jelenlegi konszolidáltnak tekinthető állapothoz a fenntartó támogatásával intenzív pályázati munkával, tervszerű struktúraépítéssel jutottunk. jelenleg meghaladja a 10. 000 e/Ft-ot. Tudatosan épült ki és rögzült az intézmény személyi állománya, a feladatok által meghatározott tevékenységi körökre. Mára meglátásunk szerint az intézmény legfőbb értéke a jól és feladatokra képzett, szakmailag motivált dolgozói kollektíva.

Elsősorban ennek tudhatjuk be, hogy az intézet felnőttképzési akkreditált szervezetté lépett elő, pályázat útján szakmai vizsgáztatási központi jogot szerzett, jelentőset lépett előre pályázati aktivitásában, tevékenységi területének fokozatos bővítésében és annak intenzitásában. A vállalt feladatokhoz képest viszonylag szűk létszámmal a hasonló feladatot ellátó szakmai szervezetek között aktivitásával országos viszonylatban is élen jár. ( pl. akkreditáció, szakmai- és felnőttképzés, vidékfejlesztés, pályázati gyakorlat, belső (humán) infrastruktúra). Az intézmény helyzetének bemutatásakor meg kell említeni, hogy a megnövekvő, és strukturálisan is változó feladatellátáshoz a fenntartó 2007-ben 1 fő létszámfejlesztést engedélyezett. A jövőbeni szakmai középtávú tervek felvázolásakor az intézmény lehetőségeit, a társadalmi-szakmai környezet adottságait, - l. helyzetelemzés – a várható résztvevői-partneri és fenntartói elvárásokat vesszük figyelembe. Munkánk alapelve a továbbiakban is a partnerség, az együttműködés, a koncentráció. Kiemelt jelentőséget tulajdonítottunk és tulajdonítunk a megye lakossága életminőségének javítására a közművelődési intézmények rendelkezésére álló eszközrendszerrel: a lokális hétköznapi közösségi tudás fórumainak, alkalmainak segítésére, a helyi kreativitások bátorítására, a közösségi aktivitások támogatására, összefogására.

 

A fenti célokért építettük ki és ápoljuk partneri kapcsolatainkat a megye, a régió önkormányzataival, intézményeivel, civilszervezeteivel, alkotó személyiségeivel, önkénteseivel országos, területi, regionális, kistérségi szakmai és egyéb szervezeteivel. Legyenek életképes, működő, emberbarát, jövőképpel rendelkező teleüléseink, legyenek helyei Széchenyi szavaival „a koncentrációnak, az elmesúrlódásnak, és a kulturált szórakozásnak”.

 

Bács-Kiskun megye bemutatása, helyzetelemzés

 

Az ország legnagyobb területű megyéje, a benne lévő távolságok is nagyok, az észak–déli átmérő Kunpeszértől Hercegszántóig 125 km, kelet–nyugati irányú kiterjedése Solttól Tiszakécskéig több mint 80 km. A Magyarország tizenketted részét kitevő területen lévő 119 településen 544.116–an élnek. A népesség száma évente 0.3%-kal csökken a fogyást az élve születések 9,4 és a halálozások 13,3%-os aránya magyarázza¹. A települések átlagos lélekszáma 4.572 fő. A népsűrűség tekintetében 1 km²-en 64 fő él átlagban, a vidékfejlesztés szerint nem vidéki jellegű térségben a megyei lakosság 44%-a él, a rurális területeken 56%. A lakosság több mint egyhatoda a megyeszékhely, Kecskemét polgára. A városok száma 18, a községeké 101.

Az elmúlt 15 év alatt a települések száma és a megye területe is növekedett, előbb Baranyából, majd Jász–Nagykun–Szolnok megyéből is átkérte magát egy–egy község (Dunafalva és Tiszaug). A városok között kulturális, közigazgatási és foglakoztatási jelentőségük miatt külön ki kell emelni a megyeszékhely Kecskemétet, a déli rész központját Baját és az észak-nyugaton lévő érseki székhely Kalocsát.

A településszerkezetre a nagyobb községek jelenléte jellemző: az 1000 fő alatti település 24 van (az apró falunak számító 500 fő alatti községek száma csak 4); 1.000–5.000 főig (a többség) 75; 5–10.000–ig: 11; 10.001–50.000–ig 8;, 50–100.000 főig egy se, 100.000 lakos felett 1 város — a megyeszékhely, Kecskemét.

A munkavállalásra képes lakosság száma 349.610 fő, a 2001–es adatok szerint a foglalkoztatottak száma 191.550. Mezőgazdaságban: 13,7%, iparban 32,4% a, szolgáltatásban 53,9% dolgozik. Legjelentősebb foglalkoztatási ágazat a feldolgozóipar 48.313, a kereskedelem 26.325, az iparon belül kiemelkedik az építőipar 10.998 foglalkoztatott fővel.

Bár a foglalkoztatottak számában a jelentős üzemek, az állami gazdaságok és a mezőgazdasági szövetkezetek megszűnése, átalakulása óta nagy csökkenés mutatkozik, — a statisztika adatai szerint jelenleg 26.244 fő, — mégis a népesség meghatározó száma él, vagy egészíti ki jövedelmét mezőgazdasági munkából.

A munkanélküliek száma 2005-ben 25.810 fő, 7,38%. Legnagyobb munkanélküliség a megye észak–keleti és déli, határ–menti településein van, Bácsszőlős községben 18,55%.²

A népesség iskolai végzettsége: a 15 évesnél idősebb korosztály 86,8%–ának van 8 általános iskolai, 28,9%–ának középiskolai, a 25 évesnél idősebb lakosságnak 9%-ának van felsőfokú iskolai végzettsége.

A megye 10 statisztikai kistérsége eltérő gazdasági adottságokkal rendelkezik. Kecskemét és környéke kivételével mindegyik a területfejlesztési szempontból hátrányos besorolást kapott. Különösen nehéz helyzetben van a több szempontból is periférián lévő Kunszentmiklós és Bácsalmás városa és a hozzájuk tartozó falvak. E helyeken a regisztrált munkanélküliek száma most is több mint 18%, de rajtuk kívül ennél lényegesen többen vannak, akik már nem szerepelnek a nyilvántartásban

 

Közművelődési szervezetek Bács-Kiskun megyében

A közművelődési tevékenységet folyató szervezeteknek éves jelentésben kell beszámolniuk, a jelentőlapok alapján Bács–Kiskun megyében a közművelődési tevékenységet végző szervezetek száma:

Közművelődési szervezetek száma:	1984	1990	1996	2000	2004	2005
Önkormányzati:	103	113	106	90	107	109
Szakszervezeti:	6	6	1	1	-	-
Egyéb fenntartásban:	8	9	31	13	63	70
Összesen	117	128	138	104	170	179

Az önkormányzati fenntartású intézmények számának alakulása az országos tendenciával megegyezően alakult. A nyolcvanas évek végén a települések önállósodásával együtt számuk megnőtt, majd a gazdasági nehézségek miatt számuk valamelyest lecsökkent. A munkahelyi (egykori szakszervezeti) intézmények száma a megyében soha nem volt jelentős.

2004–2005-ben az egyéb fenntartású szervezet a következő típusokból állt össze: vállalkozás: 2, társadalmi szervezet: 61–68 (alapítvány 21–23, egyesület 35–40, kht. 3, egyéb non-profit 2).

(2005-ben 98 településről érkezett statisztikai jelentés, 21 településről semmilyen szervezet — önkormányzat, művelődési ház, iskola, civil szervezet, vállalkozás — nem közölt adatokat, 2006-ban ez szám, 110-re javult, de a megyében 7–8 olyan településről tudunk, ahonnan az elmúlt 10 év alatt semmilyen statisztikai jelentés nem érkezett be, annak ellenére, hogy a valamilyen tevékenység feltételezhetően történik e helyeken is.)

Statisztikai átlagban egy településre átlagban 2,5–2.9 szakember jut, de ha részletesen megnézzük, hogy a két legnagyobb település (Kecskemét, Baja) szervezeteiből több mint 130 főt jelentettek le, (az összes szakember 41%- a e két településen dolgozik!) már más képet kapunk a kisebb települések szakember ellátottságáról. A jelentőlapon külön rubrika szolgál a vezetői státuszt betöltők számára, 2004-ben 46, 2005-ben 48 fő töltött be vezetői posztot a szakemberek közül, vélhetően önálló intézmény is ennyi van a megyében. A statisztika jelentés tételes átnézése alapján megállapítható: a 18 városban, valamint a nagyobb községek és egy–két kisebb település kivételével — 32 településen (ehhez a számhoz még hozzá kell adni a az adatszolgáltatást nem teljesítő településeket: 2005-ben 9) akkor összesen 41 településen, (a megye 34%-ában) nincs szakalkalmazott a közművelődési szervezetekben.

E helyeken nem várható el, hogy tervszerű, tudatosan felépített, magas szintű szakmai munka valósuljon meg, s a gyakorlatban nincs is erre példa.

 

Az átfogó cél meghatározása:

 

Az intézmény illetve tevékenységének átfogó célmeghatározása a fentiek figyelembe vételével történik.

 

A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél.

E cél alapvetően:

• a közösségi, művelődési eszközrendszer segítségével közvetlenül és közvetve hozzájárulni a megyében élő, alkotó lakosság életminőségének, életesélyeinek, megélhetésének javításához, ezen belül különösen: (alapvető célok)

• Az öntevékeny indíttatású szemlélet terjesztése, támogatása, kreatív állampolgárság

• A megye településeinek környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások, gondozása, gazdagítása, értékalapú helyi társadalom

• Kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, nyilvánosság

• A különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének, fenntartásának segítése, partnerség

• Szakemberek képzése, továbbképzése, tudásalapú helyi társadalom

• Elősegíteni a megye területén működő települési önkormányzatok nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok, közművelődési szervezetek művelődési céljainak megvalósítását, különös tekintettel a hátrányos helyzetre

• Közösségi-művelődési célú információk gyűjtése, adatbázisa „információs közmű”

• Elemző, fejlesztő programok készítése, hasznosítása, szolgáltatói attitűd erősítése

 

Kiemelt célok, módszerek:

 

• kulturális vidékfejlesztés, közösségfejlesztés

• kulturális turisztikai információs adatbázis megújítása, működtetése, hasznosítása, kulturális turizmus lehetőségei értéktérkép,

• települések egészségfejlesztési programjainak koordinálása

• kistérségi kulturális-közösségi összefogások erősítése, partnerségen alapuló projektek

• felnőttképzés, közművelődési szakemberképzés, helyi tudás helyi tudástár

• hátrányos helyzetű települések, lakosságcsoportok felzárkóztatása, esélyegyenlőség-teremtő projektek

• régiós feladatok, együttműködés a Dél-alföldi közművelődési célú szervezetekkel

 

A konkrét megvalósításhoz szükséges lépések, cselekvési programok:

 

- közösségfejlesztő csoport létrehozása helyi és kistérségi terepmunkára belső és külső munkatársak részvételével, terepmunka megkezdése a településeken (3 fő az intézmény részéről, külsős eseti megbízások)

Határidő: 2007. április 1

felelős: Imre Károly igazgató, Polyák Albert főtanácsos

• képzési ciklusonként közművelődési- és/vagy településfejlesztő OKJ-s képzés meghirdetése, megvalósítása ciklusonként 15 fővel

Határidő: értelemszerűen

felelős: Imre Károly igazgató, Haskó Renáta

• virtuális értéktérkép továbbépítése, adatbázis korszerűsítése a meglévő minták alapján, évente legalább 10 település teljes körű feltárása

Határidő: értelem szerint

felelős: Csenki Katalin tanácsos, Petőfi Sándor

• egészségfejlesztő projekt gondozása: multiplikátorok képzése, kistérségi egészségprogram koordinálása, az Egészségporta Egyesülettel való kapcsolattartás, projektmenedzselés

határidő: 2007. januártól folyamatos

felelős: Polyák Albert főtanácsos

• kulturális turisztikai információs központ technikai, adminisztratív feltételeinek megteremtése: marketingterv, alapító okirat módosítása, kapcsolatok

határidő: 2009. március 31.

felelős: Imre Károly igazgató

-hátrányos helyzetű települések közösségi-művelődési programmal való ellátása, évente legalább 10 települést érintően, együttműködési megállapodások szerint

határidő: folyamatos

felelős: Polyák Albert főtanácsos

• települési protokoll-szervező, ügyintéző képzés megszervezése, lebonyolítása: a tervezési ciklus végére a megyei települések 1/3-án legyen kiképzett szakember

határidő: 2010. október 30.

felelős: Imre Károly igazgató

• térségi tudástárak évente legalább egy kistérségben, legalább 5 települést érintően

határidő: folyamatos

felelős: Polyák Albert főtanácsos

• a helyi kreativitások, amatőr- és népművészet fórumainak (kiállítás, bemutató, minősítő, verseny) legalább két évenkénti biztosítása, eredményeinek közzé tétele

határidő: folyamatos

felelős: Polyák Albert, Csenki Katalin, Petőfi Sándor, Kullai Anikó

• a régió népművészeinek, népművészeti csoportjainak összefogása, infrastruktúrájának támogatása, a szervezeti kapcsolatok erősítése: Duna–Tisza közi Népművészeti Egyesület

Határidő: 2008. január 1.

felelős: Polyák Albert főtanácsos

• értékőrzők, értékteremtők önkéntesek tevékenységének, munkájuk eredményeinek publikálása, elismertetése Hírlevélben elindított sorozat továbbépítése, kiemelkedő személyiségek, csoportok felterjesztések, kitüntetésekre évente legalább 3 fő illetve csoport

határidő: folyamatosan évente

Felelős: Imre Károly igazgató, Petőfi Sándor

• a közművelődési intézet eredményeinek, a megye éves kulturális, közösségi aktivitásainak, jeles napjainak kalendáriumban való rögzítése, publikálása a hírlevél, és a rendelkezésre álló riportok, jegyzőkönyvek emlékeztetők, írott, hangzó és képes anyagok alapján

határidő: 2008. februártól kétévente

felelős: Csenki Katalin, Petőfi Sándor

• határon túli projektek, együttműködések ápolása, fejlesztése (INTERREG pályázat figyelése, a kiíráshoz való csatlakozás, )a meglévő alapokon elsősorban Vajdaság és Erdély viszonylatában, a településeinek partnerségével, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a székelyudvarhelyi Artera alapítvány partnerségével

határidő: folyamatos, illetve 2009-től a pályázati kiírás függvényében

felelős: Imre Károly, Haskó Renáta

• Európai Unós pályázati projektek lebonyolítása az intézményi profilhoz illeszkedő kiírás szerint konzorciumi formában, együttműködésekkel, lebonyolítási ciklusonként legalább egy, az intézményi kapacitások figyelembe vételével

Határidő: folyamatos

felelős: Polyák Albert, Petőfi Sándor

 

Pénzügyi megfontolások, fejlesztések:

 

Alapvető finanszírozási lehetőségek továbbra is a fenntartói finanszírozás, illetve a pályázati forrásokból átvett pénzeszközök.

Az intézetnek törekednie kell saját bevételeinek növelésére, ennek forrásai lehetnek: felnőttképzési tanfolyamok, kurzusok, képzések, alvállalkozóként partneri együttműködés az intézmény tevékenységi körével érintkező, illetve azokkal azonosuló szervezetekkel: pl. Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara, Egészségporta Egyesület, települési önkormányzatok, regionális- és kistérségi társulások. Cél az évenkénti legalább egy új finanszírozási forma előtérbe helyezése.

Törekedni kell a hatékonyságra, a minőségre, a negyedik év végére a bevezetésre kerülő „Minőség Díj” megpályázása és lehetőség szerint elérése.

Pénzügyi stabilitás, gazdálkodási biztonság, átláthatóság. Ennek eszközei: stabil pályázati struktúra, pályázati pénzügyi terv, rendezvények projektek egyenkénti pénzügyi tervezése, elemzése.

 

Statisztikai mutatók:

 

Jelen tervezet mellékletét képezik az intézmény statisztikai adatlapjai négy évre visszamenőleg, illetve a kötelező éves statisztikai jelentések határidejének betartásával folyamatosan. Emellett az intézet a megkapott települési statisztikai jelentések alapján legalább két évente megyei (térségi) statisztikai elemzést készít és tesz közzé. A ciklus időtartama alatti időszakban legalább egy alkalommal beszámolást javasol a fenntartónak tevékenységéről. Az közművelődési intézet tevékenységét reprezentáló legfontosabb mutatók elérhetők az intézmény honlapján.

 

 

Kecskemét, 2007. március 31.

 

 

Imre Károly

igazgató